Antai-Kelemen Ádám

Antai-Kelemen Ádám

[You must be registered and logged in to see this link.]
Nem is értem miért hagytam magam elráncigálni ide. Nem is vagyok jóban azzal aki szervezte ezt az idióta partit, igazából, ha két olyan szót váltottam vele, úgy, hogy nem szóltam be neki, az nagy szó. Nem azért nem bírtam a srácot, mert stréber volt, vagy ilyenek, csak szúrta a szememet. Nem nagyon öltöztem be a bulira, csak felvettem egy fekete farmert, egy fehér V-nyakú felsőt, és rá egy, hosszú ujjú inget, aminek feltűrtem az ujjait, hiszen még meleg volt az idő, de este szerintem már fáznék nélküle. Amikor megérkeztem, már a javában ment a buli, senki nem volt már szomjas, de azért ittak. Én is követni akartam a példájukat, így a bárpulthoz sétáltam és szereztem magamnak egy pohár italt. Elgondolkoztam azon, hogy nekem is be kéne állnom a többiekhez és az asztal alá inni magamat, de úgy éreztem, hogy nem méltó arra ez a sok ember, hogy engem olyan kiszolgáltatott állapotban lásson, így csak pár pohárral ittam. Az egész este alatt körbejártam a klubbot, nem egyszer, valami elfoglaltságot kerestem, vagy inkább valakit akivel elfoglalhatom magam, de nagyon sokáig nem láttam semmit, vagy épp senkit, és mikor épp feladni akartam megláttam egy gyönyörű lányt. Magas volt, hosszú barna hajjal, igéző csoki barna szemekkel, és mindenki azt mondaná, hogy mindennapi csaj, de nekem akkor sem volt az, abban a pillanatban legalább is. El is indultam felé, azzal a szándékkal, hogy megszerzem magamnak.
~~~
Lassan nyitottam ki a szememet, de egyből be is csuktam, mert szemembe sütött a nap. Átfordultam a másik oldalamra és kinyitottam a szemem, majd megláttam magam mellett a tegnap esti lányt. Pislogtam párat és körbenéztem a szobában, csakhogy tudjam, hol is vagyok. A saját szobámban voltam, szóval arról, szó sem lehet, hogy gyorsan felkelek és hangtalanul lelépek, hiszen én voltam itthon. Lassan kimásztam azért az ágyamból és felöltöztem, majd leültem az ágy szélére és vártam, hogy a lány felkeljen. Amíg halkan pihegett, én nekem kattogott az agyam. Most, hogy így jobban megnéztem magamnak a lányt, és nem csak a vágy irányított, rájöttem, hogy ennél több nem kell. Oké, hogy nagyon is szép lány volt, és szívesen visszafeküdtem volna mellé, hogy még egy kicsit szórakozzunk, de nem tehetem. Így is kaptam már vagy 6 üzenetet. Amint felkelt a lány megbeszéltük a dolgot, így Ő hazament, én meg összeszedtem magam. 2 hónap múlva képtelen voltam tovább ücsörögni, így megkerestem a csajt. Kiderült, hogy fiatalabb, mint én, hogy még csak gimnazista, de nem érdekelt. Addig csak idősebb nőim voltak, de úgy vettem észre, hogy fiatalabbal sokkal jobb, hiszen életem legjobb pillanatait töltöttem vele. Ennek köszönhető, hogy már egy éve velem van, és ennél jobbat nem is kívánhatnék.

[You must be registered and logged in to see this image.]

Becenév: Cortez Kor: 20 Születési idő/hely: 1993. február 23, New York Szeret: Deszkázás, gitározás, Ricsi, a nagyszüleim és Reni Nem szeret: Gomba. Az étel is és a személy is. Kardos, Neményi, tanulás, munka. Szülők: A szüleimmel nincs sok kapcsolatom, hiszen ők New York-ban élnek, én meg leléptem tőlük a nagyszüleimhez Budapestre. Most közelebb vagyok hozzájuk, hiszen Franciaország közelebb van Amerikához, de még így sem látogatjuk egymást. Régebben mindig visszajöttek a szülinapomra, de ez mostanában nem szokásuk, csak én jártam hozzájuk nyáron. Testvér: Nincs testvérem, de szerintem ezzel sokkal jobban járt mindenki, hiszen neki csak még rosszabb lenne, mint nekem, mert én már hozzászoktam a szülők nélküli léthez. Legjobb barát: Ricsi. Még akkor is a legjobb haverom, ha kissé távol vagyunk egymástól. Csoport: Kívülálló Beszélt nyelvek: magyar, angol, francia, portugál. Hobbi: Amikor csak időm engedi gördeszkázom. Lehet ebből már kinőttem, de, hogyha valami megy, akkor miért hagyjuk abba, mert felnőttünk?! Nem a legbiztonságosabb hobbi, de nem érdekel, volt már egy-két törött csontom, kisebb sérüléseim is, de zek járulékos veszteségek. Ezek mellett évek óta gitározom és énekelek, emiatt volt bandám is. Csak kár, hogy vége lett, bár lehet jobban jártunk, hisz így senki sincs Magyarországhoz kötve, de azért hiányoznak az együtt töltött délutánok. Háziállat: tudomásom szerint egy sincs Jellem: Ha valaki meghallja, hogy Cortez, egyből eszébe jut egy kép, egy srácról, aki az árkádok alatt állva nevet a társaival. Sokan hitték, hogy azokon nevetünk, akiket ők lenyomiznak, de ez nem volt így, hiszen egymáson nevettünk. Sokan bunkónak hittek, mert nem sok mindenkivel beszéltem, de ez csak bizalom kérdése, hiszen nem mindenki érdemes arra, hogy beszéljek vele. Nagyképű lennék? Nem hiszem, mert én ezt nem emiatt mondtam, hanem, mert nem szeretek beképzelt, vagy nyalizós emberekkel beszélni. Szeretem az egyenes embereket, de szerintem ezzel nem csak én vagyok így, hiszen mire kellenek azok a barátok akik hátba szúrnak?! Sokan hiszik, hogy képtelen vagyok igazán szeretni, pedig ez nem így van, csak meg kell találni ehhez a megfelelő embert, akire én már rá is találtam.

Elfogadva!

Hát...imádtam másodszorra is a karilapodat - csak elolvastam - A Jellem..főleg az utolsó másfél sor... imádlak imádlak és mondtam, hogy imádlak? El vagy fogadva és stoppolom az első játékodat