Becenév: Ani, Anti, Anett, Netti, Netta Kor:16 Születési idő/hely: 1997. Július 7., Budapest, harmadik kerület Szeret: Tánc minden mennyiségben, zene, olvasás, jó könyvek, Sangria, állatok, hajfestés, pasztell színek Nem szeret: hajszárítás, matek, zöld, délutáni alvás, lustálkodás, répa, emberek elé kiállni Szülők: Anyukám, Almássy Gabriella nővérként dolgozik egy közeli kórházban. Imádok vele beszélgetni, nagyon jó barátok vagyunk. Persze ő nem tud a kis stiklijeimről. Apum, Almássy Henrik egy elektronikai cég vezérigazgatója. Vele nagyon keveset tudok beszélni, hiszen nagyon elfoglalt. Félek, hogy egyszer elveszítem anyu dolgai miatt, próbálom minél jobban magamhoz láncolni. Testvér: Van egy kisöcsém, Dani, tíz éves, akivel imádjuk egymást. Már amikor nem a másik idegeit öljük. Lili, az unokatestvérem meg olyan, mintha a nővérem lenne! Pedig csak havonta egyszer látjuk egymást. Legjobb barát: Szabó Emese volt a legjobb barátnőm, de mióta leköltöztek Pécsre, apukája új tanári állása miatt, alig beszélünk. Csoport: tanuló, 10/a. Beszélt nyelvek: magyar, francia, angol Hobbi: Táncolni! Jelenleg dzsesszbalettórákat veszek, de jártam társastáncra, és balettra is. Mostanában nagyon elgondolkodtam a modern táncokon is. Háziállat: Van egy ennivaló fehér-cirmos házicicám, Laci, aki lány. Suzie, a család kutyája, pedig egy imádnivaló szuka golden retriever. Jellem: Ha megkérdeznének, mi az az egy szó, ami legjobban jellemez engem ez lenne: Bizonytalan. Komolyan, el sem tudnám dönteni valaki nélkül, hogy milyenre fessem a hajam. Egyedül akkor nem agyalok túl valamit, ha ideges vagyok. Én pedig ritkán leszek ideges, nagyon nyugodt és türelmes embernek ismernek. Néha félénken viselkedem más korúakkal, viszont barátkozni meg imádok, az emberekkel általában barátságos vagyok. Egyetlen egy hely van, ahol egy érett nőnek érezhetem magam, az pedig a színpad. Olyankor én vagyok a leghatározottabb, legjobb, legbölcsebb. Átszellemülés a lényege, és én imádok átszellemülni. Tánc közben minden lepattog rólam, de ha kiesek a transzból könnyen megbántódom. Emiatt sokan hisztisnek, feltűnésiviszketegségben szenvedőnek néznek. El kell keserítenem őket, mert nem vagyok az. Érzékeny vagyok, azért van különbség!
"Amióta az eszemet tudom, táncolok. A színpadon minden tökéletes körülöttem, de ez nem mindig volt így... A harmadik kerületben születtem. A szüleim sokat veszekedtek akkoriban, mert anyukámnak volt egy szeretője. Apu valahogy megtudta anyum afférját, és elkezdett kételkedett benne, hogy az ő genetikai állományát hordozom magamban. Egészen egy éves koromig kiabálás volt otthon éjjel-nappal. Tisztán emlékszem ezekre az időkre. Lassan lecsillapodtak a kedélyek, és egy DNS tesztnek hála kiderült, az apukám az apukám. Ám anyukám nem hagyott fel az időnkénti szórakozással. Két évesen a szüleim elém álltak, és mosollyal az arcukon bejelentették, hogy kistestvérem lesz. Kitörő örömmel fogadtam, egész nap csak a babáról beszéltem. Az ötödik hónapban aztán elvetélt az anyukám. A szüleim összeomlottak. Nekem egy macskát vettek vigaszul, aki azóta hű társam. Laci a neve, a kisöcsémnek is ez lett volna. Mintha csak a reinkarnációja lenne, úgy szeretem és óvom őt. Oviban balettra jártam, csuda csinosan néztem ki a kis rózsaszín tütümben! Persze már nagyon apró koromban is éltem-haltam a táncért, a mozgásért, de ez az időszak volt az, amelyben eldőlt, hogy én táncosnő leszek. Versenyt is nyertem, kupák, érmek, oklevelek sorakoztak a gyermekszobám polcain. Mindenki imádott engem. Ezért viselt meg, amikor anyu újra terhes lett. Én ötéves lehettem, és egy világ omlott össze bennem. Nehezen szoktam meg, hogy nem én vagyok az első. Könnyebb volt a meg nem született testvéremet megszeretni, mint Danit. Hónapokig utáltam őt, persze feleslegesen. Ma már imádom. Az első iskolai napomon kiderült, hogy nagyon könnyen barátkozom. Kell is mellém mindig valaki, aki segít dönteni. Meg nagyon érzékeny vagyok, hamar megbántódom, így gyorsan cserélődtek a barátaim. Szabó Emese volt a mindenkori legjobb barátnőm, akit ezen az ominózus napon ismertem meg. Az iskolában nem teljesítettem száz százalékosan, hiszen egész nap csak a táncon járt az eszem. Otthon sem szerettem lenni, anyuék állandóan veszekedtek, apa kezdte gyanítani anyu kalandjait. Ez a harci állapot, csak felsős koromra szűnt meg. Ekkor Emese és én uraltuk a saját világunkat. Elkezdtünk inni, bulizni, bunkózni mindenkivel. Lili, az egy évvel idősebb unokatestvérem minden balhéban benne volt, segített megúszni bármit, ha velünk jöhetett bulizni. Az iskolai teljesítményeink romlottak, emellett viszont a táncban jobb voltam, mint valaha! Esélyem is lett volna egy sporttagozatos középiskolába bekerülni, anya azonban a jegyeim miatt ide küldött. Szerintem sejtett valamit a péntek esti "ott alvásokról". Emese azonban elment Pécsre, én pedig itt maradtam. Voltak még barátaim, de az nem ugyanaz. Bekerültem a Szent Johannába, ahol már igazi kis vad táncosnő lett belőlem. A második évemet lazán kezdem, hiszen itt már sokan ismernek." Nem, nem hiszem, hogy Kardos erre gondolt, amikor önéletrajzot adott fel óraimunkának. Körbenéztem. Mindenki körmölt, szorgosan gondolt vissza eddigi eredményire. - Készen van Almássy? - Még... én... - Remek, akkor jöjjön ki, és olvassa fel! - Még átnézném tanár úr... - hebegtem zavaromban.
A hozzászólást Almássy Antoanett összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Május 15, 2013 2:16 pm-kor.
Szatmáry Kinga Admin
Hozzászólások száma : 8
Tárgy: Re: Almássy Antoanett-ELBÍRÁLÁSRA VÁR Szomb. Május 11, 2013 7:06 pm
Elfogadva!
Kedves Antoanett! (de különleges neved van*-*) Nincs kedvem kötözködni, így utadra engedlek. Irány foglalózni és játszani! Érezd jól magad, legyél aktív!
by 
