Becenév: Kirus, Kira Kor: 17 Születési idő/hely: 96.04.20, Zalaegerszeg, Magyarország Szeret: • gumimacik • Cassie • kutyák • szép idő Nem szeret: • közlekedés • sétáló pálca • hülyének nézik • hazug emberek Szülők: Anyukámat Laurának hívják, 40 éves és egy segítőkész anya, mindent meglehet vele beszélni, egyszerűen szeretem. Édesapám László 42 éves elfoglalt ember, de mindig kerít időt az ő kis hercegnőjére. Testvér: Chry az én 19 éves bátyám, aki nagyon sokat segít nekem. Elég jó a kapcsolatunk, inkább barátokként viselkedünk, mintsem testvérként. Nem öljük egymást, mindenben számíthatunk egymásra. Legjobb barát: van, de még nem tudom ki. ^^ Foglalkozás: tanuló, 11/ a, Szent Johanna Gimnáziumba Beszélt nyelvek: angol, norvég, olasz, francia Hobbi: Cassievel vagyok, könyvet hallgatok, és néha festek Háziállat: Cassie a vakvezető kutyám, már 5 éves koromtól megvan.
[You must be registered and logged in to see this link.] -Noel kérlek ne most, most nem a legjobb alkalom erre. – suttogtam nyakába, miközben keze ruhám alá csúszott. El se hiszem, hogy megint beadtam a derekamat, az én drága mostohatesómnak. Nem tehetek róla, nem tudok parancsolni magamnak, mikor a közelében vagyok. De úgy látszik, nem csak én érzek így, mert ha találkozunk, ami nálunk elég sokszor előfordul, mindig letapiz, vagy megcsókol. ÉN pedig engedem, miért ne tenném? Hisz egy Adonisz a fiú, s nem mellesleg minden nő álma. Azok a fürtök, azok a szemek, megremegtetnek egy nőt teljes egészében. Ajkamba haraptam a gondolatra, hogy Ő meg én megint eltöltünk egy szép estét, kettesben. -Nyugodj már meg Phie, minden rendben lesz. A tata nem fog hazajönni, miénk az egész ház. – mondta azon a mély, morgó hangján, ami eléggé beindította fantáziámat. Majd hagytam magam, nem akartam ellenkezni, úgy se tudnék neki ellenállni.
Remek volt, mint mindig, s most se csalódtam a vezető pozíciójában, ezt imádtam benne. Talán ezért sikerült magába bolondítania már az első nap után. Még mindig nevetve gondolok vissza arra a napra, mikor megérkezett az új apám, az ő fürtös fiával. Hihetetlennek tűnik, hogy más másfél éve tart ez a se veled, se nélküled kapcsolat, de még mindig remekül működik. Kezemet mellkasán járattam, ő pedig szorosan ölelt magához. Minden tökéletes volt, majd kintről hangok kezdtek beszűrődni. Megremegtem karjában, de ő elkezdett csitítani.
Futottam, nem tudtam merre, csak mentem amerre a lábam vitt. A házból nem tudtam kimenni, minden ajtó be volt zárva. Egy szakadt ruhás, szakállas fickó futott utánam, közben valami butaságokat beszélt, hogy ha elkap, azt megkeserülöm, meg minden ilyen. Nem érdekelt az, hogy egy száll, paplanban futkározok, hogy egy 50s éveiben járó férfi meg akar erőszakolni, csak egy valamit akartam, mégpedig a szabadságot. Keresnem kellett valakit, aki segít nekem, aki megmenti az én kedvesemet. Hiába a civakodás, az örökös csesztetés, egyszerűen nem tudnék nélküle élni. Az emelten voltam, nem tudtam már merre szaladni, zsákutcába csalt, s most ki vagyok neki szolgáltatva. Nem gondolkodtam rendesen, agyamat elborította a sötétség, csak pár kockára emlékszem. Egy férfikéz, amelyben egy colt van, majd egy nagy robbanás, s már csak arra emlékszek, hogy remegő kezeimből kiesik a fegyver, nagyot koppanva a padlón. A szoba vérben állt, a férfi vére volt. Kezemen száradt a piros lötty, s már minden vesztve volt. Felvettem a földről a fegyvert, majd lemenve megálltam Noelék előtt. Lassan húztam meg a ravaszt, majd engedtem le róla ujjamat, szíven találva a másik férfit.
-Abba hagyhatom? Nem… képtelen vagyok tovább mesélni! Kérem, hagyjanak békén! Nem hallják? Nem hallja? – kiabáltam rá az agyfurkászomra, aki a történtek után állandóan kikérdezett. Nem akartam itt lenni, utáltam ezt a helyet, ki akarok kerülni ebből a drága irodából, elegem van abból, hogy minden mondandómat felveszik, kielemzik, majd kényszerítenek arra, hogy elmondjam újból. ÉN VOLTAM AZ, AKI LELŐTTE AZT A KÉT EMBERT!
A hozzászólást Nagy Kira összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Május 01, 2013 5:26 pm-kor.
Vendég Vendég
Tárgy: Re: Nagy Kira → The Surviver Szer. Május 01, 2013 2:43 pm
Elfogadva!
Huh erre nem sok mindent tudok mondani, csak, hogy tetszett. Szépen fogalmazol a hozott példát is nagyon jó volt, esemény dús, szóval nem is húzom tovább. El vagy foglalva, szóval futás játszani! Jó szórakozást:)